Gyógyító asszonyok, gyógyító művészet

Interjú Caroline Manière francia festőművésszel

(Az interjú apropóját az adta, hogy Soma Mamagésa azaz Spitzer Gyöngyi a háttérben Caroline Manière alkotásával adott elő nemrég a TED-előadásán.)

Hogy vagy? Milyen volt a tavalyi éved?
Békében vagyok. Ez olyan időszak, amikor elfogadom az életritmus változását, amit a tél hoz magával. Ez most a pihenés, a tisztulás, a számvetés ideje. A múlt év mozgalmas volt számomra, tele kihívásokkal, amelyeket nem volt könnyű elfogadni, megérteni… De minden tapasztalat számít, és mindig elérkezik a pillanat, amikor pontot teszünk valaminek a végére, megpihenünk, megengedjük az időnek, hogy tegye a dolgát, hogy hamarosan megtörténjen az újjászületés. Egyik nemrég készített festményem, a Vison Quest (Látomáskeresés) éppen ezt az állapotot illusztrálja, amiben most vagyok.
Mi volt a legutóbbi alkotás, amin dolgoztál?
Egy gyógyító pajzs… Először készítek ilyet, csak úgy jött… Középen egy mandala, körülötte a segítő, szövetséges állatokkal, szimbólumokkal, melyek a védelmet szolgálják. Ez egy megrendelés, de a megrendelő nem tudja mit festek neki.
Hogyan éled meg, hogyan látod a saját életedet, az utóbbi években?
Az önismeret és a spiritualitás útját járom. Ez az út nem könnyű, akadályok bőven vannak, de a megpróbáltatások által fejlődünk – ez az út ezzel jár! A festészetemen keresztül kapom a legjobb visszajelzéseket a saját fejlődésemről.
Mi hoz örömöket számodra mostanában?
Festeni valakinek, képeslapokat küldeni szerte a nagyvilágba, feldíszíteni egy használt fából tákolt karácsonyfát a lányaimmal, megmagyarázni nekik, hogy milyen nagy kár ennyi fenyőt kivágni! Díszvilágításba öltöztetni a házat, barátokkal megünnepelni a újholdat az erdőben…
Mi a kreatív munkameneted, hogyan alkotod meg a festményeidet?
Igazából nem tudom… Van egy reggeli rituálém a műhelyben: zsályát égetek, meggyújtok egy gyertyát, beszélek a szellemi vezetőimmel és meghívom őket magam mellé. Festés közben amazóniai ceremóniák énekeit, dobzenéket, mantrákat, amerindián zenéket hallgatok – ezekben nagyon otthon érzem magam. Ha a festmény megrendelés, akkor a megrendelő személyére gondolok, akkor is, ha nem ismerem őt.
Te magad is találkoztál gyógyító asszonyokkal (medicine woman)? Hogyan hatottak rád ezek a találkozások?
Igen, több mai gyógyító asszonnyal is. Ők lelkes terapeuták, segítők, akik maguk is keresnek. A harmincas éveimben indított ez el bennem egy belső, terápiás, tisztító, önismereti munkát. Transzperszonális pszichológia, pszichogenealógia, rendszer- és családállítás, EDMR, EFT, TiPi, intuitív tánc… Ma is ezen az úton járok, és ez a szenvedélyes keresés ma már elválaszthatatlan tőlem, a missziómtól. Ennek az útnak köszönhetem, hogy újra megtaláltam önmagamat, és összekapcsoltam az elmémet a lekemmel – pontosabban mondva az emberi részemet így kötöttem újra össze a spirituális dimenzióval.
Gyógyító férfiakkal (medicine men) találkoztál-e?
Igen, ketten közülük a mai napig kísérnek ebben a gyógyulási-születési folyamatban, melynek során azzá válok, aki igazából vagyok. Ennek a munkának a fejlődését, alakulását a festményeim tükrözik vissza számomra.
Látsz-e különbséget aközött, ahogyan egy gyógyító asszony és egy gyógyító férfi gyógyít?
Jóindulat, figyelem, hozzáértés, tapasztalat, intuíció – ezeknek nincs neme! Fontos, hogy a férfi és női oldala, jin és a jang egyensúlyban legyen őbenne. Vannak dolgok, amiket néha könnyebb megosztani az egyikkel mint a másikkal, de egy jó terapeuta, aki kapcsolatban van a saját esszenciájával, ott fogad minket, ahol éppen vagyunk. Abból indulunk ki, amit magunkkal hozunk, a sebeinket, a fejlődési fázisainkat, amelyek figyelmet kérnek…
Látsz-e különbséget a női és a férfi kreativitás között?
Nem, de ezt a kérdést még sosem tettem fel magamnak.

A kreativitás számomra felsőrendű esszencia,

intuíció, de természetesen átszűri magát életünkön, tapasztalatainkon, mindazon, akik vagyunk. Csatornák vagyunk, és amit így befogadunk, közvetítünk, nők vagy férfiak, annak nincs neme! Persze, mindannyian más eszközöket, technikákat használunk.
Aktivistaként milyen eszközöket használsz?
Úgy érzem szolgálok, üzeneteket adok át, ezek a nők jöttek hozzám, nem én döntöttem így! Ajándékba kaptam őket, mint egy missziót, az őrzőjük vagyok. Elköteleződtem, hogy életet adok nekik, és átadom mindazt, amit át akarnak adni: üzeneteket, visszakapcsolódásokat, tudatosodást, gyógyító rezgéseket… Ebben az értelemben vagyok aktivista, ezeket a gyógyító asszonyokat keringetem a nagyvilágban a közösségi media segítségével, hogy felajánlhassák energiáikat azoknak, akik felismerik őket, vagy akik megszólítva, megérintve érzik magukat.
Szerinted hogyan lehet felismerni egy igazi, autentikus gyógyítót?
Ha bízol a megérzéseidben, akkor azt a terapeutát vonzod be, akire szükséged van. Ez is egy út, megtanuljuk megtalálni azt, aki nekünk jó. Ő egy kísérő, a munkát viszont mi magunk végezzük el, és szabadnak kell érezzük közben magunkat, hiszen mi magunk vagyunk a saját utunk mesterei.
Te magad is egy gyógyító asszony vagy?

Csatorna vagyok, eszköz, amelyre az univerzumnak van szüksége,

hogy valamit közvetítsen. Ha a festményeim gyógyító hatásúak, akkor talán igen.
Alkotásaidat gyógyító művészeti formaként látod-e?
Igen, meggyőznek erről a visszajelzések, melyeket a világ minden tájáról kapok.
Van-e totemállatod? Hogy találtad meg, elmeséled?
Igen, gyakran láttam őt a pszichológusomnál, de akkor még nem tudtam, hogy ő az. Aztán az első sámánizmussal kapcsolatos tapasztalatom során megértettem. Több szövetségesem is van, akiket egész egyszerűen úgy találtam meg, hogy megkérdeztem magamtól, kire van szükségem az adott pillanatban, hogy mellettem legyen.
Van olyan spirituális gyakorlat, amit rendszeresen elvégzel?
Minden reggel meggyújtok egy gyertyát, hogy behívjam a forrás lelkét.
Arra gondolok, ahonnan jöttem, nagyon messziről… A csillagokról jövök, a testem csak egy ruha. Ahogy mindannyiunknak. Biztosan ismered a mondást, mely szerint spirituális lények vagyunk, és itt egy emberi tapasztalatot élünk éppen – na, így éreztem én is, mindig.
Beszélgetek a szellemi vezetőimmel vagy az univerzummal, így bármikor tudok kapcsolódni az esszenciámhoz.
„Ezeregy arc, ezeregy oldal. Ők mind egy nő.” Hogyan neveznéd meg azt, ami azonos mindenikükben?
A Nő különböző archetípusai, a kereső, a hallgató, aki gyógyít, aki táncol, aki beszél, aki szeret, aki gyerek, aki közvetít…
„Mindannyian királynők vagyunk.” Ez ugye azt is jelenti, hogy mi meg mindannyian királyok vagyunk?
Igen, természetesen.
Hogyan fordítod ezt le a mindennapok nyelvére?
Vigyázunk magunkra, szeretjük és tiszteljük magunkat. Ismerjük fel magunkat! Dolgozzunk meg ezért, tisztítsuk meg a félelmeinket, gyógyítsuk meg a sebeinket.

Isteni esszenciából vagyunk, ragyognunk kell.

Szerinted kik napjaink hősei?
Mindannyian ennek az emberi tapasztalatnak a hősei vagyunk, ha tudatosan megéljük azt. Számomra azok a hősök, akik harcolnak egymásért, a környezetünkért, a békéért, az igazságért, az elnyomottakért. Akik bátrak ragyogni a tehetségeik által, akik meghallgatják a másikat, akik kezet nyújtanak a szomszédaiknak, akik megpróbálják megváltoztatni a mentalitást az élelem, az ökológia, a klíma, a hulladékkezelés tekintetében.
Amma, a szeretetért, amit közvetít a darsanok alatt, Vandana Shiva, aki a környezetvédelem és az élelmezés harcosa, Eckart Tolle, aki megtanít a jelen pillanatban élni. Jim Carrey, amiért megosztja ébredését.
A tapasztalataid szerint melyek egy nő legfontosabb minőségei?
Hitelesség, jóindulat, sebezhetőség, a meghallgatásra való képesség, nyitott szív, nagylelkűség. Bátorság, gyöngédség.
Mit tanácsolnál azoknak a nőknek, akik fel szeretnék fedezni női minőségeiket, itt és most ?
Induljatok el megkeresni önmagatokat, merjétek átlépni a határaitokat, gyógyítsátok meg a sebeiteket – rengeteg módszer áll ma a rendelkezésünkre. Figyeljetek oda magatokra, a testetekre, vállaljátok a felelősséget mindazért, ami veletek történik:

mindennek értelme van, üzenete, minden tükör.

Melyek szerinted egy férfi legfontosabb minőségei?
Ugyanaz, mint a nőnek.
Mit tanácsolnál azoknak a férfiaknak, akik fel szeretnék fedezni férfi minőségeiket, itt és most ?
Ugyanazt. Merjék megismerni önmagukat, sebezhetővé válni. Vállalják a transzformáció útját, mindannyian sebzett gyerekek vagyunk, meg kell gyógyulnunk ahhoz, hogy jól legyünk másokkal, a többiekkel. Ez nem egy könnyű út, de ha az esszenciánkhoz fordulunk, megtaláljuk a szükséges erőforrásokat.
Ha csak egy órád lenne hátra az életedből, mit tennél?

A családommal tölteném, megölelném a gyerekeimet.

Kövess minket Facebookon és Instagramon!
Iratkozz fel hírlevelünkre!